Portré
Tomi Janežič
Életrajz
A színházi előadásban ritkábban látunk olyan ihletett, jelen idejű pillanatokat – vallja –, mint a próbafolyamat intenzív, keresési idejében. Generációjának egyik legizgalmasabb rendezője. A színház létezésének célját és értelmét vizsgálja, az örök kérdéseket: megismételhető-e, újrajátszható-e egy igaz, megtalált pillanat a színpadon? Kíméletlenül őszintén és kreatívan bánik a színészmesterség módszereivel. A szlovéniai Ljubljanai Egyetem Színház, Rádió, Film és Televízió Akadémiáján tanít színészmesterséget és színpadi rendezést, a Művészet és Színészet Kutatóintézetének vezetője. „Talán a színház tud olyan tér lenni, ahol a lényegről szólunk. Talán előadásunk célja is az, hogy okot adjon az egymással eltöltött időben, hogy valóban megszívleljük saját életünket.”
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György