Portré
Kubik Anna
Életrajz
(Ősi, 1957. január 8. Szülei: Kubik Lajos és Berki Ilona. Gyermeke: Csiszár Virág 1990.)
a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1981-ben végzett Kazimír Károly és Iglódi István tanítványaként,
majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1991-től a Budapesti Kamaraszínház, utána a Művész Színház, végül a Thália Színház művésze volt. 1999-től ismét a Nemzeti Színház, majd 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze lesz. 2002-től az új Nemzeti Színház több előadásának vendégművésze.
Díjai:
Rajz János-díj (1983)
Farkas–Ratkó-díj (1985)
Jászai-díj (1986)
POSzT 1986 – Legjobb női alakítás díja
Érdemes Művész (2002)
Erzsébet-díj 1987,
Magyar Művészetért Díj 1988,
A film- és tv-kritikusok díja 1989,
Érdemes művész 2002,
Sík Ferenc emlékgyűrű 2004.
Kazinczy-díj (2007)
Kossuth-díj (2011)
Vendégművészként játszott szerepe:
JÚLIA DAJKÁJA (Shakespeare: Romeo és Júlia)
Legfontosabb alakításai:
ANNA (Ödön von Horváth: A végítélet napja),
TÜNDE (Vörösmarty: Csongor és Tünde),
JÚLIA (Shakespeare: Romeo és Júlia),
PORTIA (Shakespeare: A velencei kalmár),
MÁRIA (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok),
MELINDA (Katona: Bánk bán),
RÉKA, KOPPÁNY LÁNYA (Szörényi-Bródy: István, a király),
ELEKTRA (Bornemisza: Magyar Elektra),
RÉKA (Sütő: Advent a Hargitán),
GRUSE (Brecht: A kaukázusi krétakör),
MICI (Sultz: Barátaim kannibálok),
MARIE (Büchner: Woyzeck),
RENÉE (Mishima: Sade márkiné),
PITINÉ (Eörsi: Sírkő és kakaó),
ELMIRA (Moliere: Tartuffe),
HENRIETTE (Moliere: Tudós nők),
PAULINA SALAS (Dorfman: A halál és a leányka),
NELLI (Örkény: Kulcskeresők),
POLLY (Brecht-Weill: Koldusopera),
CATHERINE EARNSHAW (Bronte-Schwajda: Üvöltő szelek),
YERMA (Garcia Lorca: Yerma),
JELENA ANDREJEVNA (Csehov: Ványa bácsi),
JOHANNA (Shaw: Szent Johanna),
PÉK MÁRIA (Fejes: Rozsdatemető),
DELJANOV GRÓFNÉ (Osborne: Redl),
TATJANA JAKOVLENVA BOROVGYINA (Mrozek: Szerelem a Krímben),
ZERLINA (Nagy András: Don Juan, a sevillai, a kővendég és a szédelgő),
TORA TEJE (Enquist: Képcsinálók),
REGINA (Tamási: Énekes madár),
TITÁNIA (Shakespeare: Szentivánéji álom),
RÓZSIKA (Bereményi: Az arany ára),
LADY MILFORD (Schiller: Ármány és szerelem),
LÍVIA (Pianosa-Pozsgai: A család játékai),
TOURVEL ELNÖKNÉ (Laclos-Vidnyánszky: Veszedelmes viszonyok),
EGÉRKE, GIZA, ILUS (Örkény-Berényi: Drága Gizám ! ), HERMIONE (Shakespeare: Téli rege)
AASE ANYÓ (Ibsen: Peer Gynt)
GERTRUDIS KIRÁLYNÉ (Katona József: Bánk bán),
PRASZKOVJA OSZIPOVNA (Gogol-Vidnyánszky:
Az orr),
IRINA, első hegedűs (Niklas Radström: Búcsúkvartett),
JÚLIA DAJKÁJA (Shekespeare: Romeo és Júlia),
Filmek:
KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL,
KOJAK BUDAPESTEN,
A TRANSZPORT,
TALPRA GYŐZŐ!,
ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM,
VALAHOL MAGYARORSZÁGON,
NYITOTT ABLAK,
VÖRÖS VURSTLI
Tv:
A ROSSZ ORVOS,
KISEMBEREK,
A TANÍTÓNŐ,
ÉJJELI MENEDÉKHELY,
DADA,
TÁNYA,
GYÖKÉR ÉS VADVIRÁG,
MATHIÁSZ PANZIÓ,
CÍD,
KÖRÖMSZAKADTÁIG,
NAPOS OLDAL,
KÜLÖNÖS HÁZASSÁG,
BARBÁROK,
ESZMÉLET
Képsorozatok
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György