Portré
Kovács Gerzson Péter
színész
látványtervező
látvány
koreográfus
koreográfia
színpad
rendező
fény
a rendező munkatársa
szcenikus
világítástervező
fénytervező
Életrajz
1980-ban városgazdász diplomát szerzett, majd az ELTE Néprajz szakán folytatta tanulmányait. Londonban a Laban Center hallgatójaként elvégezte a Visual Design szakot.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.
1978 óta hivatásos táncos, részt vett a MTA néptánckutató programjában, filmezett Erdélyben, a Felvidéken és Észak-Afrikában, volt óraadó, koreográfus-asszisztens és szcenika-látványtervezés tanár a Táncművészeti Főiskolán. A Magyar Állami Népi Együttes társrendezője, előadásainak és sok kortárs tánc-produkciónak, drámai színházi előadásnak látványtervezője.
Kovács Gerzson Péter táncművész, koreográfus és látványtervező 1987-ben TranzDanz néven alakított kortárs táncegyüttest Budapesten. 1991-ben - többéves franciaországi távollét után hazatérve – színpadra vitte a mára emblematikussá vált darabját, az Ideiglenes címet, amely a helyi kulturális bázison alapuló magyar kortárs tánc első áttörése volt és a párizsi Bagnolet Nemzetközi Koreográfus Versenyen több díjat is nyert.
A TranzDanz tulajdonképpen egy társulat nélküli társulat, azaz egy folyton megújuló formáció, amelyben a táncművész, koreográfus és látványtervező Kovács Gerzson Péter minden előadáshoz más és más táncosokat gyűjt maga köré. Az általa létrehozott táncnyelv részben néptáncos múltjából ered, részben kortárs technikák innovatív alkalmazásával alkot egyedi és összetéveszthetetlen mozdulatvilágot, melyben egyaránt felfedezhetünk utalásokat az archaikus kultúrák jelképeire és a ma globalizált világának képeire. Ebben a sajátos, képzeletbeli folklórban kitüntetett szerepet játszik a darabokat kísérő élőzene. A mozgás és a zene ötvözése mellett Kovács Gerzson Péter általában komplex eszköztárral dolgozik: munkáit meghatározza a vizuális-, az akusztikus- és a mozgás-elemek játékos dinamikája.
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter