Hírek
Egy ámulatba ejtő történet, amelyet mára az egész világ ismer. Egy történet, amelyről Csányi Sándor azt mondja: jelenleg ez a legfontosabb történet az életében.
Edit Éva Eger A döntés című könyve tulajdonképpen arról szól, hogy "egy 93 éves nő elmeséli az életét, ami tele van örömmel, szeretettel, bájjal, aztán egyszer csak olyan borzalmak történnek vele, amik beleégnek az agyadba".
Egyszóval: bemutatni való történet. És egy olyan történet, amelyről azt követően, hogy láttuk, beszélni kell. Erre ad lehetőséget szeptember 9-én a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban az a színészpáros, akik a könyv elolvasása után úgy döntöttek, el akarják mesélni ezt a történetet a színház nyelvén, éppen ezért Székely Csabával színpadra adaptálták, s mi most amellett, hogy megnézhetjük, az előadást követően, egy közönségtalálkozó keretein belül beszélhetünk is róla a szereplőkkel, s egyben alkotókkal.
Az érdeklődőket arra kérjük, az előadás végén maradjanak a helyükön, a beszélgetés a nagyszínpadon zajlik majd.
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György