Portré
Szabó Gyula
Életrajz
Született: Kunszentmárton, 1930. júl. 15.
Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1950–54.
1945–50 amatőr színész, 1954–96 az Ifjúsági, az Úttörő, a Petőfi, a Jókai, a Thália, az Arizona, a Művész, ill. Thália Színház, 1996– a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, 1979– a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Fontosabb szerepei: Boka (Molnár–Török: A Pál utcai fiúk), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Julien Sorel (Stendhal: Vörös és fekete), Tersánszky: Kakuk Marci, Bíró László (Karinthy: Házszentelő), Brigádvezető (László-Bencsik: Történelem alulnézetben), Woland (Bulgakov: A Mester és Margarita), Milne: Micimackó, Lámsza (Tamási: Ördögölő Józsiás), Bajusz pincér (Kellér: Bal négyes páholy), Fejes: Mocorgó, Mendel Krik (Babel: Alkony), id. Hábetler, id. Zentay (Fejes: Rozsdatemető), Lenin (Satrov: Égszínkék lovak vörös füvön), Göndör Sándor (Tóth: A falu rossza), Bányai Cézár (Holberg: A politikus csizmadia), Ádám (Wojtyla: Az aranyműves boltja), Igazgató (Móricz–Kocsák–Miklós: Légy jó mindhalálig), Sir Patrick Cullen (Shaw: Segítség! Orvos!), Kimball tiszteletes (Brecht–Weill: Koldusopera), Öreg Earnshaw (Brontë: Üvöltő szelek), Noszty Pál (Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival), filmen: Ifjú szívvel (1953), Vasvirág (1958), Kölyök (1959), Pár lépés a határ (1959), Tegnap (1959), Alázatosan jelentem (1960), Két emelet boldogság (1960), Az ígéret földje (1961), Félúton (1962), Párbeszéd (1963), Május (1963 tv), A Tenkes kapitánya (1964), Négy lány egy udvarban (1964), Vadkacsa (1964 tv), Antigoné (1965 tv), A tizedes meg a többiek (1965), A gépírók (1967 tv), Hazai pálya (1968), Én, Prenn Ferenc (1969 tv), Szemtől szembe (1970), Rózsa Sándor (1971 tv), György barát (1972 tv), Volt egyszer egy család (1972), Férfiak, akiket nem szeretnek (1975 tv), Dübörgő csend (1977), K. O. (1977), Kinek a törvénye? (1978), Amerikai komédia (1978 tv), Lear király (1978 tv), Éljen az egyenlőség! (1979 tv), Ezer év (1979 tv), Rang és mód (1980 tv), Égszínkék lovak vörös füvön (1982 tv), A zalameai bíró (1983 tv), Kérők (1985 tv), Alkony (1986 tv), Éjféli színjáték (1986 tv), A lepecsételt lakás (1987 tv), Volt egyszer egy úrlovas (1987 tv), A miniszter (1987 tv), Holnapra a világ (1989 tv). Előadóestje: A Biblia forrásai (1990).
Díjak: Jászai Mari-díj (1959, 1962), SZOT-díj (1965), érdemes művész (1972), a filmkritikusok díja (1975), kiváló művész (1981), Budapestért Díj (1996), Kossuth-díj (2000).
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter