Portré

Jarábik Klára

színész a rendező munkatársa

Életrajz

Születési dátum:
1980. szeptember 15.

Születési hely:
Budapest

Tevékenység:
színész

Tanulmányok:
Goór Nagy Mária Színitanoda (színész II)
Színész I. (2006.)

Életút:
2002-től kecskeméti Katona József Színház

Szerepek:
Ivo Bresan: Paraszthamlet - Varva elvtársnő
Offenbach: Orfeusz az alvilágban - Pipi
G.B.Shaw: Sosem lehet tudni - Szobalány
Dumas Sándor: A kaméliás hölgy esete - Olympe
Molnár Ferenc: A vörös malom - Francia nő, játékos
Sibylle Berg: Helge élete - Ápolónő
Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő - II. Udvarhölgy
Balla Zsófia: Rózsa és Ibolya - Ibolya
Pozsgai Zsolt: Szabadságharc Szebenben - Bodor felesége
Csehov: A Manó - Szonya
Schimmelpfennig: Berlin, Greifswalder Strasse - Kátya
Gozzi: A szarvaskirály - Clarice, Dadri lánya
Bereményi - Horváth Károly: Laura - Pincérnő, Egyetemista, TV riporter, Képviselő
Büchner: Danton halála - Marion
Gogol: Háztűznéző - Dunyacska, szolgáló
Huszka - Martos: Bob herceg - Célia
Feydeau. Osztrigás Mici - Ponant-né, azaz Punktumné
Marius von Mayenburg: Lángarc - Olga
Móricz Zsigmond: Úri muri - Első summáslány
Pozsgai Zsolt: Kecskeméti Kiskondás - Tafi, Rózsa
Collodi: Pinokkió - Róka
Schimmelpfennig: Látogatás apánál - Nagya

Jarábik Klára
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
  • Interjúk

    „Minőségpárti voltam egész életemben.”

    S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk.
    Farkas Éva
  • Interjúk

    „Még mindig kíváncsi vagyok magamra”

    Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
    Szerda Zsófia
  • Művészek írták

    Színházcsinálás: Liliomfi

    Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
    Szegő György

Bemutatók képekben