November 2-án mutatjuk be O. Horváth Sári Dua Lipa hazatalál című előadását, amelyet íróként és rendezőként is jegyez. Az előadás két fiatal párkapcsolati, életút-keresési és hazatalálási küzdelmeit mutatja be, Cserna Lulu és Németh B. Kristóf előadásában. A rendezővel a szövegről, inspirációs forrásokról és Dua Lipáról beszélgettünk.

Mi volt a fő elképzelés, amikor az előadásba belefogtál?

Magyarosan mondva ez egy coming of age, vagyis felnövéstörténet, ami felöleli a szakítás témáját is, illetve azt, hogy mi történik egy szakítás előtt és mi vezet oda, hogy két ember lassan, finoman, észrevétlenül szem elől téveszti egymást. Közben beleragadnak az élet egyéb eseményeibe, ami a kapcsolat széteséséhez vezet. A két ember történetében hangsúlyos az otthonkeresés és idegenségérzet témája, valamint az újrakezdés folyamatos reménye. A Dua Lipa hazatalál önismereti otthonkeresés történet: arról szól, hogyan tudunk önmagunkhoz hazatalálni és azon keresztül megismerni a helyünket a világban.

Mit jelent Dua Lipa számodra?

Al-Farman Petra alkotótársammal azt szoktuk mondani, hogy mindannyiunkban él egy belső Dua Lipa: az a részünk, aki tudja, mit akar, és véghez is viszi. Dua Lipáé egy jól követhető pályaív - eldöntötte, hogy pop énekes szeretne lenni, és minden akadályon keresztül át is vitte ezt a vágyát. A története azt mutatja számomra, hogy ha a belső világítótornyunk működik, a döntéseink onnantól kezdve a célunk felé visznek minket. Pont ez a kihívás jelenik meg a két főszereplő történetében is: bennük inkább egy szirénaszerű lámpa működik, amely összevissza világít - sok irányban, folyamatosan keresi, hogy merre mehetnének tovább.

Dua Lipa története a saját út megtalálása és kitaposása szempontjából foglalkoztat?

Az ő története arra mutat rá, hogy milyen fontos nyitott szemmel járni, észrevenni és meghallani valamit, ami aztán túllendít a nehézségeken. Ez lehet egy jókor megszólaló zene a fejhallgatódban, egy megfelelő helyen kinyíló könyv, vagy egy alkalmas pillanatban elkapott színházi előadás. Dua Lipa egy páncéllal körülvett karakter, akit brit-koszovói állampolgárként a balkáni identitása is visz előre, miközben nem téveszti szem elől sem az útját, sem a kiindulópontját. Származása felveti a kérdést, hogy hogyan nézünk egy idegenre, és hogy ki válhat megváltóvá ebben a korban.

Hogyan találtátok meg az előadás formátumát és helyszínét?

Cserna Luluval eredetileg monodrámában gondolkodtunk, amely aztán kétszereplős koncepcióvá alakult Németh B. Kristóf csatlakozásával. Ehhez később kaleidoszkópszerűen felvillanó családtörténeti töredékek is kapcsolódtak. A helyét természetesen találta meg itt a Szkénében: a történet itt játszódik a Gellért tér és a Bartók Béla út környékén, ezért az előadás könnyen hazatalált.

Kristóf Borcsi