Hírek
Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör című remekművét Harsányi Zsolt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja, Aiszkhülosz: Oltalomkeresők c. tragédiáját pedig a Németországban élő Szabó Kristóf rendező-koreográfus állítja színpadra.
Brecht művében izgalmas és provokatív történet bontakozik ki, amely rávilágít a lélek komplexitására, az ebből fakadó erkölcsi dilemmákra, az emberi természet és a társadalmi normák összeférhetetlenségére.
Nyomor és háború idején a hatalom asszonya fejvesztve menekül a lázadók elől, kisfiát is hátra hagyja, miközben egy szolgáló életét kockáztatva menti meg és neveli a gyermeket. A lázadás leverése után eljön az igazságszolgáltatás ideje: az anya kéri vissza gyermekét. Kié a fiú? Létezik-e méltóság, jóság egy velejéig romlott világban?
A szereposztásban Vajda Boróka, Jancsó Előd, Lajter Márkó Ernesztó, Hegyi Kincső, Czüvek Loránd és Lőrincz Rita mellett színpadra lépnek Karsai Dóra, Adorjáni Nagy Zoltán, valamint Farkas Eszter meghívott művészek. Az előadás látványvilágáért Bács Krisztina jelmez- díszlettervező felel.
Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör bemutatóját április 19-ére tűzte ki az intézmény.
Egy ókori történetet mesél el a mozgás nyelvét és a videóprojekciók világát hívva segítségül Szabó Kristóf rendező. Aiszkhülosz: Oltalomkeresők c. tragédiájának adaptációját június 14-én mutatja be.
Aiszkhülosz legkevésbé ismert, Oltalomkeresők című tragédiája azt vizsgálja, mit jelent üldözöttként idegen földre menekülni, oda, ahol élet-halál kérdésévé válik, hogy az ország befogadó-e vagy sem. Szabó Kristóf értelmezésében az előadás politikai menedékjogot kérők története, akik sorra veszítik el erkölcsi támaszaikat: a saját kultúrájukba, az istenükbe és az emberségbe vetett hitüket.
Minek kell megváltoznia ahhoz, hogy mindezek ellenére értelmet nyerjen az életük? Az antikvitás és reneszánsz szellemi öröksége már csak emlék, vagy létezik még csírája a humanisták idealizmusának? A társulat szellemvilágokon és szürreális szituációkon át vezető utakon keresi a választ a kérdésekre.
Szabó Kristóf, aki Magyarországon íróként és képzőművészként kezdte pályafutását, mára rendező-koreográfusként a németországi kulturális élet egyik legizgalmasabb személyiségévé vált, jelenleg a kölni székhelyű F.A.C.E. Visual Performing Arts Ensemble művészeti vezetője. Pályája során több művészeti ágban, a színház, a tánc, illetve képző- és összművészeti formák területén is kipróbálta magát; színházi alkotásait hang-, fény- és videóprojekciókkal helyezi meglepő kontextusba.
Az előadásban színpadra lépnek: Aszalos Géza, Balló Helga, Borbély B. Emília, Erdős Bálint, Jancsó Előd, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Mátyás Zsolt Imre, Mihály Csongor, Molnos András Csaba, valamint Tóth Karolina meghívott művész, Szabó Kristóf állandó munkatársa. Az előadás jelmezeit Kasza Emese jegyzi.
EGYÜTT ANYÁVAL – alkotói pályázat és kézműves foglalkozás gyerekeknek –
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház alkotói pályázatot hirdet a Badu Mama gyermekei c. előadása kapcsán Együtt anyával címmel.
Az alkotások legfeljebb A4-es méretben, bármilyen technikával készülhetnek. Pályázhat minden 4-11 év közötti gyerek, függetlenül attól, hogy látta-e vagy sem az előadást. Mindenki csak egy pályázatot küldhet be. Az alkotót arra kérjük, jól olvashatóan tüntesse fel a nevét a munkán.
A pályázatot három korcsoportban: 4-6, 7-9, 10-11 évesek korosztályában hirdetjük meg.
A témát szabadon kezelheti az alkotó, csak támpontként említünk pár fogódzót: hogyan töltöm anyával az időt, hogyan szeret engem anya, mit tanultam anyától, mivel lepném meg anyát, anyai szeretet.
Beküldési határidő: április 25, 18.00 óra. Az alkotásokat az Alba Iulia utca 2. szám alatti jegyirodába vagy a színház előtti postaládába várjuk, de postai úton is eljuttathatók a színház címére: str. Alba Iulia, nr. 2 300077 Timişoara (csak a megjelölt időpontig beérkezett munkákat áll módunkban értékelni).
A munkákat háromtagú zsűri véleményezi, a kategóriánkénti első három legjobb munkát oklevéllel, ajándékkal jutalmazzuk.
A díjazás április 27-én 15 órától a színház előterében zajlik, ahol kiállítjuk a nyertesek munkáit. Az esemény után kézműves foglalkozást szervezünk, amelyre szeretettel várunk minden 11 év alatti gyereket, aki közösen alkotna velünk – a foglalkozást Pataki Ana-Maria vezeti.
A Badu Mama gyermekei című előadás az önzetlen, önfeláldozó szeretetről mesél, illetve arra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet jól szeretni? A nonverbális előadást 5 év fölötti nézőinknek ajánljuk.
A kategóriánkénti három nyertes munkáját május első vasárnapján – anyák napján – a színház facebook-oldalán is közzétesszük.
-
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter -
Interjúk
„Azt nézzék, hogy a Blanche-t hogyan játszom el.”
Takács Kati 1975-ben kezdte hivatalos színészi pályáját, de már több mint 50 éve játszik színpadon. Ez idő alatt megjárt jónéhány színházat, voltak emlékezetes alakításai, összegyűjtött rengeteg tapasztalatot, tudást. A Budaörsi Latinovits Színház társulati tagja, ahol mostanság Blanche-ként és Poloniusként remekel. Vele beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva